BME ÉPÍTÉSZMÉRNÖKI KAR ÉPÍTŐMŰVÉSZETI DOKTORI ISKOLA

GLOKÁLIS ÉPÍTÉSZET – új tendenciák és stratégiák a kortárs építészetben

 

A mai világméretű, de a mindenkori helyi körülmények között lecsapódó szociális, környezeti vagy kulturális problémák az építészet, illetve az építészek részéről is aktív és innovatív válaszokat igényelnek. Akár a háború sújtotta térségek problémáira, a migráció által felvetett kérdésekre, a kiéleződő társadalmi egyenlőtlenségekre és a lakáshelyzet részben ehhez is kapcsolódó feszültségeire, a közösséget kiszolgáló közterületek minőségére, a köztes használatot vagy lakóközösségeket érintő önszerveződő kezdeményezésekre vagy a városfejlesztésnek irányt szabó elgondolások megvitatására gondolunk, az építészekre fontos szerep hárul, a szokásos megbízói viszonyon túl önálló kezdeményező vagy mediátor szerepet egyaránt betölthetnek.

Melyek azok a területek, illetve úttörő vagy példaszerű kezdeményezések, amelyek a nemzetközi és a hazai színtéren ebbe az irányba mutatnak? Milyen lehetősége és felelőssége van ezekben a kérdésekben a szakma képviselőinek, azaz a szakma intézményeinek és az egyes tervezőknek? Milyen új szemléleti és magatartásformák határozzák meg a szakma átalakulóban lévő önképét? Vajon az egyéni vagy intézményes kezdeményezések a sikeresebbek és hatékonyabbak? Hol és hogyan lehet/érdemes beavatkozni? Az ösztönös segítségnyújtás vagy a racionális, tudásalapú döntés lehet megfelelő?